százhatvan

...hogy kihalt már a földről a szeretet,a hála,meg a remény és a béke,a hit...nem igaz!...

...nincs az az idő,nincsen az a tér ami közénk odafér...

...engedj el!már lángol a híd,s a túlpartra hív egy végső jel...engedj el és ne láss és ne hallj és ne szólj,ha kell!...a túlpartról ne ints,te nem létezel!...

az igazság sosem egyszerű!de néha ki kell mondani,még akkor is ha az egy picit talán fáj!

...aki elfogad,sosem segít...aki segíthet,őrültnek néz...

limonádé,meg bodzaszörpi!

mindenfele.a lényeg,hogy érezzem,hogy szállunk!a városban vagánykodtunk,aztán egy kis off-road hűvösvölgyben és hárs-hegyen fejeztük be.végül persze eláztunk...

de valami mégsincs...aminek pedig nagyon lennie kéne!?